|
 Az
interneten terjedő módszer szerint csak egy könnyedén beszerezhető
kulcsra van szükség ahhoz, hogy bármelyik ajtó megnyíljon előttünk:
elég egy megfelelően fürge ütés, és kioldanak a zárak. A trükk tényleg
működik, látható nyom nincs, a biztosító nem fizet.
Persze minden zár feltörhető, a módszer legnagyobb veszélye abban
rejlik, hogy nincs külsérelmi nyom: a biztosítótársaság azt feltételezi,
hogy az áldozat elhagyta kulcsait, vagy saját magát rabolta ki, így nem is
fizet. A biztosítók nem szívesen nyilatkoznak a témáról. A módszert
ismerik, és tudják, hogy komoly kockázatokat rejt, véleményük szerint kevés
védelem van ellene. Az egyik legnagyobb hazai biztosítótársaság a nem
hengerzárbetétes zárszerkezeteket, illetve a mágneses vagy egyéb forgórotoros
hengerzárbetétes szerkezeteket ajánlja védekezésül a módszer ellen ( a
nem hengerzárbetétes szerkezetek teljesen új zárak felszerelését igénylik,
igen magas többletköltséggel, a mágneses forgórotoros zárbetétek nyitási
elve - mármint a belső reteszek mozgásán alapuló nyitás - azonos a
mechanikus zárakéval; akik ismerik a "kopogtatós módszert" állítják,
hogy komoly, interaktív mágneses elemeket tartalmazó cilinderbetétek is könnyedén
nyithatók a módszer segítségével).
A kopogtató módszer egy olyan - Nyugat-Európában kifejlesztett és sajnos
az Interneten is terjedő - új betörési forma, amellyel a cilinderbetétek
magas százaléka mindenféle rongálás, illetve külsérelmi nyom nélkül könnyedén
nyitható, sőt akár a betörést követően vissza is zárható. Ezzel nemcsak
a betöréssel kell szembesülni az áldozatnak, hanem azzal is, hogy utólag
nem fizet a biztosító önbetörésre hivatkozva.
A technika lényege egy speciálisan átalakított kulcsban rejlik, amelyet a
zárbetétbe helyezve, majd egy csavarhúzó vagy kalapács segítségével megütögetve
az ajtó védtelenné válik. A módszer a newtoni hatás-ellenhatás elvével
magyarázható. A betörő speciálisan kialakított kulcsa a zárbetét
csapjaival egy billiárdgolyókhoz hasonló rendszert képez.
 A
rajzon a világoskék színnel jelölt "álkulcs" először megüti a
felső csapot (zöld), amely nem mozdul el de az őt ért erőt átviszi az alsó
csapra (piros), amely elmozdul. A valóságban az alsó csap alatt finom rugó
található, de kellő gyakorlással ennek ereje megfelelő erejű ütéssel közömbösíthető.
Amikor a betörő ráüt a kulcsra, akkor a felső csap ott marad, az alsó
pedig lelökődik a cilindertest aljába, így egy rövid időre megszűnik a zárást
biztosító csapok blokkolása, amely idő alatt a támadó képes lesz a henger
elfordítására.
 Hasonló
ez ahhoz az ingához, ahol több golyó van felfüggesztve, s az elsőt meglökve
mind a helyén marad, kivéve az utolsót, amely kimozdul.
A módszer kiküszübülésére cégünk a Gordiusz-pajzsot ajánlja, amely a
cilinderbetétek elé szerelve megvédi azokat az ilyen típusú támadásoktól.
A Gordiusz védőpajzs szabadalmaztatott belső szerkezete eltér a cilinderbetétek
működési elvétől, így a kopogtatási technika nem alkalmazható rajta, ráadásul
az összes ismert betörési módszer ellen védelmet biztosít (fúrás, törés,
fésüs rezegtetés, kopogtató módszer, ragasztás, maghúzás, átütés,
savazás, és egyéb rongálási kísérletek ellen). Alkalmazható páncélajtók,
hevederzárak, bevésőzárak, valamint minden típusú biztonsági zár legtámadhatóbb
pontjának, a külső kulcsnyílásának védelmére. A rozsdamentes vagy késacélból
készült védőlemezzel ellátott zárszerkezet teljes körű biztonságot nyújt.
Speciális, csak a gyártónál másolható kulcsa 6+1 csappal 6 millió variációs
lehetőséget biztosít. Egyszerre több zár együttes védelmére is alkalmas.
|
